A napfelkelte már hűvösebb volt, de kellemesen melegítette arcát a felkelő nap sugara, amint az öreg fenyő alatt üldögélve reggeli kávéját iszogatta. Maga sem tudta, hogy az éles napsugár tiszta fénye, esetleg a felszálló cigaretta füst, vagy egy egyszerre lelket szorító és fájdalmasan boldogító...

 2005. 09. 30. 19:35 Lakik itt a házban egy öreg hölgy (én csak Büdi néninek hívom, persze szigorúan a saját magam társaságában), aki előszeretettel eteti azokat a drága vírushordozó galambokat. Soha nem hinné el nekem senki, aki még nem lakott galambok társaságában, hogy mi galamb kaka...

 2005.10.07. 19:48 Csak ketten ültünk még a bambi presszó teraszán, Matild néni szerint ilyen kora őszi reggel az emberek sokkal nehezebben veszik észre az ismerőst, mert mint mondta telítődtek a nyaralás alatt szerzett új ismerősök képével. Valahogy így lehet ezzel anyám kutyája is. Egy hónap...

Mindig ez van. Volt munkám. Szerettem csinálni. Már nincsen. Idestova három hónapja keresek munkát, sajnos nulla sikerrel. Nem okolok senkit, talán csak magamat és a világot. Magamat azért, mert képtelen vagyok másként, másnak beállítva eladni magam, mint ami és amilyen vagyok, a világra meg, mert...

Eléggé földhözragadt, és a tényekben hívő emberfajtának tartom magam, mégis, egyszer egy kedves ismerősöm ismerősével, csináltattam egy horoszkópot és a vele járó elemzést. Fontos megjegyeznem, hogy mindez kb. 8 éve történt. Ha értesz hozzá, nosza, számold ki te is, megadom a paramétereimet. Talán...

Rég nem írtam ide, sőt, már oly rég nem jártam itt, hogy a jelszavamra sem emlékeztem, de hát ez is olyan, mint a festők költők alkotási menete. Ha nincs ihlet, ha nem tudsz mit kiírni magadból (és ehhez nem kell valami életút katasztrófa), akkor nem érdemes a szavakat közhelyesíteni azzal, hogy...

Késő este. Halkan súgta ritmikus kattogásával a falióra, hogyan múlik a téli fáradt idő, percről percre. Kint elcsöndesült a világ erre a pár órára, mindenki, ha csak egy rövidke pillanatra is, de figyel a körülötte lévőkre. Fura ez a karácsony. Nekem legalábbis az. Ilyenkor mindig azok jutnak az...

Könnyed ráérős léptekkel haladtam lefelé a szerpentines gyalogjárón, kikerülve a turistáktól oly hangos részt, s inkább az ősztől színes fák között mentem, vállamra vetett kordzakómmal, s gondolataimmal. Szép nap volt. Túl voltam egy kellemesen elköltött ebéden, hála a mindig gondoskodó...

A lecsó még gőzölgött a lehajtható asztalkán, olyan taknyosan a sok tojástól, mikor először tudatosult bennem, hogy már megint álmodozom. Mindig ez van velem, ha a szükségleteimnek élek. Miközben megint fel kellett állnom, hogy a villa helyett kanalat vegyek elő, azt kezdtem el ecsetelni neki, hogy...

A bűvész a trükk közben kardját orrán egyensúlyozta, de hibázott. Legyintett, ez csak szemfény vesztés. 2008-08-29